A titán rendkívül korrózióálló fém. A titán termodinamikai adatai szerint termodinamikailag instabil. Ha a titán feloldódik és Ti2+ keletkezik, akkor a standard elektródpotenciálja erősen negatív (-1,63 V), és a felületét mindig passzív oxidfilm borítja. Ennek eredményeként a titán stabil potenciálja a pozitív értékek felé tolódik el. Például 25 fokos tengervízben a titán stabil potenciálja körülbelül +0,09 V. A kémiai kézikönyvek és tankönyvek a titánelektród reakcióinak megfelelő szabványos elektródpotenciálokat kínálnak. Fontos megjegyezni, hogy ezeket az adatokat nem közvetlenül mérik, és általában termodinamikai adatokból számítják ki. A különböző források több különböző elektródreakciót képviselhetnek, ami eltéréseket eredményezhet a közölt adatokban.
A titán elektródpotenciáladatai azt mutatják, hogy felülete nagyon aktív, és jellemzően természetes oxidfilm borítja. Ezért a titán kiváló korrózióállósága egy stabil, jó tapadó és védő tulajdonságokkal rendelkező oxidfilm jelenlétéből adódik a felületén. Ennek a természetes oxidfilmnek a stabilitása határozza meg a titán korrózióállóságát. A titán és titánötvözetek, beleértve a titán rudakat, huzalokat és lemezeket, erős korrózióállóságot mutatnak. A korrózióállóság azonban a különböző fokozatok között változhat, amint azt korábbi webhelyünk tartalmában is említettük.
Elméletileg egy védő oxidfilm P/B arányának nagyobbnak kell lennie 1-nél. Ha kisebb, mint 1, akkor az oxidfilm nem tudja teljesen lefedni a fémfelületet, így nem nyújt védelmet. Ha az arány túl magas, az oxidfilmen belüli nyomófeszültség megnő, így az hajlamos a repedésre és elveszti védőhatását. A titán P/B aránya az oxidfilm összetételétől és szerkezetétől függ, és jellemzően 1 és 2,5 közé esik. Ebből az alapvető szempontból a titán-oxid filmek jobb védő tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
Ha a titán felületét légkörnek vagy vizes oldatnak teszik ki, azonnal új oxidfilm képződik. Például szobahőmérsékleten a légkörben lévő oxidfilm vastagsága 1.{1}},6 nm, és az idő múlásával fokozatosan megvastagodik. 70 nap elteltével természetesen 5 nm-re sűrűsödik. 545 nap elteltével fokozatosan emelkedik 8-9 nm-re. Az oxidációs körülmények mesterséges fokozása (például melegítés, oxidálószerek használata vagy eloxálás) felgyorsíthatja a felületi oxidfilm növekedését, ami viszonylag vastag oxidfilmet és a titán korrózióállóságának javulását eredményezheti. Így az eloxált és termikusan oxidált oxidfilmek jelentősen növelik a titán korrózióállóságát. Ügyfeleink titán rudainkat és huzalainkat használták számos hasonló termék létrehozásához, megerősítve ezt az irányt.
A titán oxidfilmje (beleértve a termikusan alakított és az eloxált fóliákat is) jellemzően nem egy szerkezet, összetétele és szerkezete a képződés körülményeitől függően változik.
titán rúd
titán szál
titán elektróda lemez
